Encsencs Község honlapja - UniWeb Plusz Kft.
 
 

Halottak napja

 


Encsencs Község Önkormányzata szervezésében a Halottak Napjához, valamint a Szovjetunióban elhurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve helyi programjához kapcsolódóan emlék utat szerveztünk a moldáviai Balti (Belc) városába. A II. világháborúban 153 encsencsi férfit hurcoltak el oda a községből a szovjet katonák, s közülük 83-an ott lelték halálukat a kényszermunka táborban.

Az emlékükre állított fekete gránit keresztnél a delegációnkon kívül koszorút helyezett el Szilágyi Mátyás hazánk kisinyovi nagykövete, Balti város önkormányzata és egy nyugdíjas orosz ezredes, akinek apja Kaposvár környékén esett el a II. világháborúban.

Az emlékút során kapcsolatot teremtettünk egy moldáv településsel, Sestacival abból a célból, hogy partner települési megállapodást készítsünk elő velük.

 

Képünkön: emlékezők a Balti emlékműnél

 

Encsencs, 2016. november 7.

                                                                                   Danka Cintia Boglárka


Gulági relikviák Encsencsen

 

2016. július 23. és 2016. augusztus 01. között rendeztük meg a Gulági Relikviák Encsencsen című kiállításunkat. Településünk mélyen érintett a témában, s önkormányzatunk is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a Szovjetunióba elhurcoltak emléke örökre fennmaradjon.

A kiállítás megnyitója 2016. július 23-án 9 órakor volt, ahol Szedlár János polgármester köszöntette a megjelenteket. Meghívott vendégként jelen volt Dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő, Dr. Báthori Gábor a nyírbátori Báthori István Múzeum igazgatója, Nagy István rendőrezredes, Török Mihályné Encsencs-Penészlek-Nyírvasvári Általános Iskola igazgatója. Emellett jelen voltak az elszármazottak hozzátartozói, ismerősei (nemcsak Encsencs településről, hanem Szabolcs –Szatmár-Bereg megye és Hajdú-Bihar megye több településéről), Encsencs lakossága, valamint a Katonanóta fesztiválra érkező látogatók is. Összesen a megnyitón és az azt követő napokban hozzávetőleg 250 fő tekintette meg a kiállítást. A kiállítás során Nagy László tartott előadást az Encsencsen történt eseményekről, aki maga is érintett az esemény kapcsán apai nagyapja révén, s több éve/évtizede kutatja a történéseket. Továbbá az ő elgondolásai alapján indult el az az évek  óta Moldáviába, Balti városába szervezett emlékút, melynek célja hogy encsencsi elhurcoltak családtagjai is végigjárhassák azt az utat, ahol szeretteik is végighaladtak.

Sarkadi Zsolt szociológus a Gulág társadalmi hátteréről, a társadalomban ma is élő hatásairól szólt, s kiemelte, hogy a múltat ne hagyjuk elfeledni, tegyünk meg mindent, hogy minél többen láthassák a kort, ami társadalomszociológiai szempontból formált bennünket.

 

A kiállítás anyaga két részből állt: egyrészt a leszármazottak, elhurcoltak hozzátartozóinak gyűjtéséből, kortörténeti dokumentumokból, másrészt a nyíregyházi Jósa András Múzeum kiállítási anyagából.  A kiállításra látogatók betekintést nyerhettek a II. világháború, és azt követő időszakba. Háborús történeteket is hallhattak és ezt a kort idéző gyűjteményt tekinthettek meg.

 

A kiállítást komolyabb szervezési folyamat előzte meg, hiszen nem csak plakátokat és szórólapokat készítettünk, amiket kihelyeztünk Encsencsen és a környező településeken is hivatalok hirdetőfalára, forgalmas helyekre, hogy a tárlatról minél nagyobb körben értesüljenek a fiataloktól az idősekig, hanem meg kellett keresnünk a hozzátartozókat, hogy a kiállítás anyagát is egybe tudjuk szerkeszteni. A kiállítás a Katonanóta fesztiválhoz kapcsolódott, melynek már több éves hagyománya van, több száz fős érdeklődővel. Ezzel a rendezvénnyel is szinergiában valósítottuk meg a kiállítást, hiszen a katonanóták sem csak a győzelemről és a szerelemről szóltak, hanem külön blokk foglalkozott a fogságban, menekülttáborban megélt élményekkel. A szórólapokat a helyi lakossághoz juttattuk el, valamint az elhurcoltak hozzátartozóinak személyesen is elküldtük meghívónkat.

A kiállításról a fesztiválhoz kapcsolódóan is rövid közlemény jelent meg a Kelet-Magyarország megyei napilapban.

A megnyitót követően a résztvevők megtekintették a kiállítást, ahol a leszármazottak találkozhattak egymással, és kötetlen beszélgetés formájában mesélhettek a múltról, a hallott és közvetve átélt történésekről. A kiállítást követően egy ebéddel vendégeltük meg meghívottainkat.  A kiállítás 10 napja alatt jó volt látni, hogy a felnőttek mellett a gyerekek is érdeklődtek a kiállítás témája iránt, ők is eljöttek megtekinteni azt.

 

Encsencs, 2016. augusztus 02.

 

                                                                                                   Szedlár János

                                                                                                    polgármester


Interjú Dr. Simon Miklós országgyűlési képviselővel a népszavazásról


Az október 2-i népszavazás kérdése így szól:

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a Nemzeti Összetartozás Kormánya népszavazást kezdeményezett a kényszerbetelepítés ellen. A referendumra azért van szükség, mert Brüsszel arra akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy kötelező jelleggel, egy előre meghatározott kvóta alapján ossza szét az Európai Unióba érkező bevándorlókat.  Ez azt jelentené, hogy a jövőben Brüsszelben  döntenék el - egy képlet alapján, -  hogy hány bevándorlót telepítsenek be Magyarországra, a mi megkérdezésünk nélkül. 

A Nemzeti Választási Iroda minden magyar állampolgár részére kikézbesítette az október 2-i népszavazásról szóló értesítést, melyben tájékoztatta a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárokat, hogy szerepelnek a névjegyzékben, s az értesítő egyértelművé teszi a szavazás helyét és idejét is. Azoknak, akik még nem nagykorúak, de az október 2-i népszavazásig betöltik 18. életévüket, ugyancsak meg kell megkapniuk az értesítőt.


Megkérdeztük Dr. Simon Mikós térségünk országgyűlési képviselőjét, a népszavazás fontosságáról.


Dr. Simon Miklós: Az álláspontunk az, hogy csak a magyarok dönthetik el, hogy kivel szeretnének együtt élni és kivel nem. Nem engedhetjük, hogy az ország jövőjét meghatározó döntések jogát kivegyék a magyar emberek és az Országgyűlés kezéből. Brüsszelt meg kell állítani! A népszavazáson világos és egyértelmű üzenetet küldhetünk Brüsszelnek. El kell érnünk, hogy vonják vissza ezt a veszélyes javaslatot. Sorra véve a jelentősebb biztonságpolitikai intézkedéseket, az elmúlt időszakban a sokat tettünk azért, hogy fokozzuk Magyarország polgárjainak biztonságát. A kormány és a parlament gyorsan, s reményeink szerint- jól reagált az illegális bevándorlás okozta kihívásokra. Kerítésépítéssel megvédtük déli határainkat és törvénymódosítások révén - amelynek kimunkálásában a Honvédelmi és Rendészeti bizottság alelnökeként részt vettem-  megfelelő jogosítványokat adtunk a hatóságok kezébe, hogy hatékonyan felléphessenek terrorgyanús esetekben. Különleges jogrendként bevezettük a terror vészhelyzetet, s immár a honvédség is bevethető a határvédelemben. Az alaptörvény-módosításhoz megkaptuk az ellenzéki Jobbik támogatását. Szigorodtak a migrációs törvények, létrejött egy központi információ gyűjtő és elemző  szerv a TIBEK, elértük, hogy jogosulatlanul egyetlen külföldi se tartózkodhasson hazánkban. A térségünk is érintett a migrációban, hiszen Nyírbátorban két zárt befogadóállomás is működik több száz fővel. Sokan emlékszünk arra a 2013-as időszakra, amikor egy Uniós eljárás miatt ki kellett nyitni a szállást, aminek következtében illegális bevándorlók százai lepték el Nyírbátort, amit a lakosság félelemmel élt meg. Ezt a helyzetet a migrációs törvény megváltoztatásával akkor azonban két hónap alatt sikerült megszüntetni. Emlékszünk a tavalyi debreceni incidensre is, amikor az illegális bevándorlók randalírozták a 471-es főút melletti befogadóállomáson.  Sajnálatosan azonban az tény, hogy az illegális bevándorlás gerjeszti a terrorizmust, erre sajnálatos példák a brüsszeli, párizsi, orlandói és a nizzai  terrorcselekmények.


Szerintem Brüsszelben már jól tudják, hogy mi Magyarország (tehát a kormány és a lakosság) véleménye a betelepítésről. Mennyire van súlya az október 2-i népszavazásnak ? 


Dr. Simon Miklós: Mi úgy gondoljuk, hogy a népességcsökkenést nem bevándorlással, hanem célzott családtámogatási eszközökkel kell orvosolni. Ezért a Kormány új családi adókedvezményt és új otthonteremtési programot vezetett be.  Véleményem szerint sokkal fontosabb, hogy a már itt élő, munkanélküliséggel küzdő fiataljaiknak tudjunk munkát adni. A népszavazás a legerőteljesebb ezköze a demokráciának. Ezért fordulunk ehhez. Reméljük ezt Brüsszelben is megértik. 


Miért fontos, hogy elmenjünk szavazni, s a feltett kérdésre NEM – mel válaszoljunk?


Gyermekeink, unokáink életét alapvetően befolyásoló, Magyarország sorsát évtizedekre meghatározó kérdésről döntünk. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az illegális bevándorlók nem tartják tiszteletben a törvényeinket, és nem is akarnak osztozni közös kulturális keresztény értékeinkben. A kötelező betelepítéssel megváltozna Európa, így Magyarország etnikai, kulturális és vallási összetétele. A más kultúrákból ideérkező emberek tömeges betelepítése  veszélyt jelent a kultúránkra, életformánkra, keresztény hitünkre, szokásainkra és hagyományainkra,. Ezért fontos, hogy komolyan vegyük és elmenjünk szavazni, mert ha nem cselekszünk, pár évtized múlva nem fogunk ráismerni Európára. 

A sikeres népszavazás eredményével világos és egyértelmű üzenetet küldhetünk Brüsszelnek. El kell érnünk, hogy Brüsszel vonja vissza a veszélyes betelepítési kvóta javaslatát. Ezt csak egy sikeres és eredményes népszavazással érhetjük el. Ezt akkor érhetjük el, ha sokan elmegyünk és NEM-el szavazunk !



TÁJÉKOZTATÁS

 

            a zajvédelmi rendelettel és ellenőrzéssel kapcsolatban

1. Encsencs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2015. július 14-i ülésén döntött arról, hogy hangosító berendezést milyen feltételekkel lehet használni a különböző családi, vendéglátóhelyi eseményeken. Ennek lényege a következő: 
           
  - A hangosító berendezés (hangszóró, hangfal) használatára 2015. augusztus 01-től engedélyt kell kérni a jegyzőtől a tervezett rendezvény előtt   legalább 15 nappal. A rendezvényre kizárólag a pénteki vagy a szombati napokon kerülhet sor, az engedély 22.00 óráig adható.  Ez alól kivétel a házasságkötés utáni lakodalom (másnap reggel 06.00 óráig), illetve a keresztelő, ballagás (24.00 óráig). Az engedély formanyomtatványon ingyenesen kérhető. 

  - Az engedély nélkül hangosító berendezést üzemeltető, vagy a nem az engedély szerinti módon eljáró személyt, a jegyző zajvédelmi bírsággal sújtja, illetve csendháborítás miatt feljelenti. Ezen kívül egy év időtartamra nem részesíthető önkormányzati támogatásban, segélyben az elmarasztalt személy. 


2. A községben átfogóan és egyszerre kerülnek ellenőrzésre minden ingatlanon az alábbiak:

  - a kutyatartás bejelentésre került-e a polgármesteri hivatalban (2015. február   28-ig volt a határidő, az elmaradt bejelentés formanyomtatványon még pótolható Danka Cintiánál);
  - a kutyák veszettség elleni védőoltása a 2015. évben megtörtént-e (2015.június 30. volt a határidő), illetve a 3 hónaposnál idősebb kutyák chippel ellátottak-e;
  - a kutyák tartása megfelelő-e vagy kóborolni hagyják őket;
 - a lakóház és ahhoz tartozó ingatlan valamint a lakóház előtti közterület rendezett-e.

A fenti kötelezettségek elmulasztása szabálysértési feljelentést von maga után.

Kérem, hogy minden felelősen gondolkodó helyi lakos, illetve a községbe érkező vendég vegye figyelembe a fentieket mindennapi élete során.

 


           2015. augusztus 24.                                                 Nagy László
                                                                                             jegyző

























UniWeb Design