Idősek Egyesülete
Községünkben 2006. június 1. napjától működik az Idősek Napközi Otthona, mely lehetőséget biztosít nyugdíjas tagjainak a kikapcsolódásra, a társas kapcsolatok ápolására, meleg étel fogyasztására, egészségügyi és hivatalos ügyek intézésében segítség kérésére.
Programjaink az idős ember mindennapjait tartalommal próbálják megtölteni. Rendszeresen tartott foglalkozások:
- kézimunkázás,
- sütés-főzés,
- imadélutánok,
- közös filmezés, olvasás, felolvasás,
- kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás az óvodával, iskolával és más idősek klubjával,
- kirándulás, fürdőzés,
- név- és születésnapok közös megünneplése,
- aktuális ünnepek megtartása pl. Idősek Világnapja, Karácsony, Szilveszter, farsang, stb.
Otthonunkban működik a NEFELEJCS NÓTAKÖR, megalakult Nyugdíjasok Egyesülete Encsencs is, 24 alapító taggal.
Terveink között szerepel közös kirándulás a nyírbélteki idősekkel, nótakörök találkozóján való részvétel, látogatás az Országházba, megünnepelni a Költészet Napját (április 12.) stb.
Nagy Jánosné
vezető
A Nyugdíjas Klub tagjai
Kirándulás a Túristvándi Vizimalomnál
Móricz Zsigmond házánál
A helyi iskolások köszöntése az Idősek Világnapján
A Nefelejcs Nótakör első fellépése a 2006. évi Falunapon
Az INO mindennapjai:
2007. januárja óta mozgalmas, izgalmas életet élnek időseink, akik örömmel járnak a napközi otthonba.
Februárban farsangi mulatságot rendeztünk, melyen közel egy tucat jelmezbe öltözött idős ember nevettette meg kevésbé vállalkozó szellemű társait. Minden hónap utolsó pénteki napján ünnepeljük aktuális születés- illetve névnaposainkat.
Jó a kapcsolatunk az óvoda és iskola nevelőivel, akik rendezvényeinken örömmel vesznek részt és készülnek színvonalas műsorral. Így történt ez a Nemzetközi Nőnapon is, ahol a Polgármesterünk és a Jegyző Úr is megtisztelt bennünket jelenlétével, együtt hallgatva a gyermek dalos-verses köszöntését.
Újra részt vettünk közös fürdőzésen, melyen nagyon jól éreztük magunkat. Közben készülődtünk, verseket tanultunk a közelgő Költészet Napjára (ápr. 22.). Öröm volt hallgatni azokat az idős embereket, aki évtizedekkel ezelőtt tanult költeményekkel, könyv nélkül álltak a hallgatóság elé. 18 idős ember vállalkozott kedvenc, vagy rég tanult verse elmondására, az előkerült régi verseskötetekből történő felolvasásra. Szívet melengető élmény volt mindannyiunk számára.
Tavaszi nagytakarítást is tartottunk, Otthonunkat húsvét tiszteletére alkalomhoz illően feldíszítettük. Ezidőtájt lázasan készülődtünk a Nyírlugoson megrendezett „Térségi Ki Mit Tud”-ra, ahová nótakörünk is benevezett. Nagyon izgultunk, hisz ilyen jellegű megmérettetésben még nem volt részünk. Hozzánk hasonló csoportokkal találkozva szinte úgy érzi az ember, hogy egy hatalmas család tagja. Értékes szakmai tapasztalatokkal gazdagodva tértünk haza.
Nyugdíjas egyesületünk belépett a Megyei Nyugdíjas Egyesületek Szövetségébe, így lehetőség nyílt arra, hogy szakemberek is meghallgassák nótakörünk előadását. Nyíregyházáról, Tarpáról és Nagykállóból is érkezett hozzánk 1-1 ilyen területen jártas szakértő, az ő javaslatukra vettünk részt 2007. június 2-án, Tarpán a XXXIII. Népzenei Fesztiválon. Útmutatásaikat követve összeállított népdalcsokorral lépünk majd fel ezen a jeles rendezvényen, mely nagy kihívás és megtiszteltetés számunkra.
Elkészült a csoport fellépő ruhája is, amiért köszönet jár községünk elöljáróinak, mert tőlük kaptuk az anyagi hozzájárulást.
Az egyesület vezetője részt vett a Penészleken tartott Elnökök Fórumán, ahol meghívást kaptunk a május 19-én Csengerben megrendezett Országos Nyugdíjas Találkozóra, melyre a falu mikrobuszával utazva nyolcan vettünk részt.
Ellátogattunk községünk Ifjúsági Klubjába is, ahol megtekintettük azt a kisfilmet, amit a fiatalok készítettek eddigi programjainkról és betekintést kaptunk a fiatalok kikapcsolódási lehetőségeiről is.
Megünnepeltük az „Anyák Napját”, melyet az Általános Iskolával, a Szülői Munkaközösség tagjaival közösen tartottunk az iskola tornatermében. Az elhangzott versek és énekek könnyeket csaltak a résztvevő édesanyák szemébe.
Imadélutánjaink
Református lelkészünk minden szerdán délután 18 órától imadélutánt tart, melyen községünk minden felnőtt lakosa megjelenhet – tehát ez az alkalom nem klub-tagsághoz kötött. Minden elismerés megilleti Baracsi István lelkészt és feleségét, Baracsiné Lakatos Margit tanítónőt, akik segítenek programjaink szervezésében, szakmai irányításuk nélkülözhetetlen. Közbenjárásunk révén 2007. június 3-án a Református Egyházmegye gyülekezeti találkozóján vettünk részt Nyírbátorban, a Református Templomban, ahol egyházi énekek előadásával szerepelt kórusunk.
A fellépések, a próbák, a szereplések erősítik az összetartozást, az összefogást, ami eggyé kovácsolja időseinket. Tudnak a másikra figyelni, együtt dolgozni, egyre inkább válnak egymás lelki támaszaivá.
Forrásszerzésünk
Idősbarát Önkormányzati Díjra pályamunkát adott be az Önkormányzatunk, melynek összeállításában részt vettek időseink is. Köszönő és ajánló levelekkel támasztották alá azt a tényt, hogy az encsencsi önkormányzat idősügyet szolgáló rendszereinek milyen haszna és értéke van.
Ezüstprogram 2007
A Nyugdíjasok Egyesülete pályázatot nyújtott be a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz az Idősek az idősekért és a fiatalokért programra. A pályázat a generációk közötti kölcsönös megértés és megbecsülés elősegítését tarja szem előtt, és az ehhez a szemlélethez illeszkedő programokat támogatja. Az összeállított programunk tervezett tevékenységeit a helyi fiatalokkal közösen valósítjuk meg:
Gasztronómia: népies ételek készítése az idősek részéről (sztrapacska, lapcsánka, öhöm, puliszka…), modern ételek a fiatalok részéről (kerti grillezés, saslik, hamburger, pizza…).
Játékok régen (bigézés, karikázás), és ma (csocsó, darts).
Kiállítások:
- régi tárgyak, munkaeszközök, azok használatának bemutatása (szecskavágó, tengeri morzsoló, vályogvető);
- kézimunka (szőttesek, horgolt csipkék, hímzések);
- régi fotókból készült tabló.
Szórakozás, kikapcsolódás az idősek részéről, a fonóban való népdalok éneklésével, 1-2 szituáció felidézésével. Népi mulatságok bemutatása, hogyan is történt népzenével, népviseletben. A fiatalok pedig hipp-happ és brake táncbemutatóval, karaokizással jelenítik meg a mai táncos-, énekes szórakozásukat.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2007.11.22.
EZÜST-HÍD
A Nyugdíjas Egyesületünk a nyáron készítette el első pályázatát, amit nagy-nagy örömünkre meg is nyertünk az "Ezüst-híd" programmal. A kevéske pénzünkből nem tudnánk olyan programokat megcsinálni, amilyet igazán szeretnénk, így mi is éltünk a pályázati lehetőséggel. Egy olyan ötletünk volt nekünk időseknek, hogy rendezzünk egy hagyományőrző napot, ahol bemutatnánk a szüleinktől, nagyszüleinktől tanultakat, megmutathatnánk a régi eszközök használatát, a régi ruhák viseletét, a hagyományos ételeket az iskolásoknak, óvodásoknak és az érdeklődő fiataloknak.
Az ötletből valóság lett, így azon a napon megismertettük a gyerekekkel és fiatalokkal hogyan készült a fonál, a fonálból a szőttes, a mintás anyagok, hogyan vasaltuk a vásznat a mángorlóval. Eszünkbe jutott, hogy nagylány korunkban hogyan dörzsöltük a lábunkkal a kendert mezítláb a tornácon. Este pedig mentünk a dörzsölőbe, ahol mindig énekeltünk, a fiúk pedig jöttek utánunk és megkerestek bennünket.
Ez a közös program, amit 2007. október 20-án megtartottuk, két helyen zajlott, az Otthonban és az általános iskolában. Mivel az időjárás nem volt hozzánk túl kegyes, nem tudtuk műsorunkat a szabadban előadni, csak fedett helyen, de így is igazi élmény volt mindannyiunknak. Nagyon sok munkánk volt az előkészítéssel, de nem csak nekünk időseknek, hanem az óvodásoktól az ifjúságig minden korosztály komoly munkát tett a sikerhez. Külön öröm volt számunkra, hogy gyűjtögetéskor felidéztük magunk között is a régen együtt megélt munkát, szórakozást, hogy újraérezhettük az édesanyánktól tanult régi ételek ízét.
A program a következő volt:
-Óvodások, iskolások népies játékot bemutató műsora.
-Régi falusi esemény felidézése az idősek által.
-Kézimunka: régiség, rajz és fotókiállítás.
-Régi játékok, munkaeszközök használatának bemutatása.
-Fiatalok játéka, szórakozási lehetőségek bemutatása.
-Népies jellegű ételek kóstolója.
-Közös ebéd.
-Kézimunka és rajzkiállítás ünnepélyes megnyitója az általános iskolában.
(Hornyák Judit 18 éves fiatal kiállítása.)
Ez a program olyan segítséget nyújtott nekünk, hogy sikerült ebben a faluban összehozni az időseket és a fiatalokat. Ez a közös nap olyan szoros kapcsolatot teremtett köztünk, hogy ezentúl nem sok gondot okoz majd, hogy együtt tudjunk működni, együtt tudjunk szerepelni, egymást segítve, egymás bizalmát megőrizve. Szeretném, ha régi hagyományainkat a fiatalok megőriznék, továbbvinnék azt, amit mi az őseinktől örököltünk, ne hagyjuk elveszni régi örökségünket. Ehhez nagy szeretetre, erőre, békességre és generációk közötti kapcsolatra van szükség, a legfontosabb az összetartás és összhang megteremtése.
Lakodalmas
Régi falusi eseményt idéztünk fel mi idősek az iskolában, bemutattuk, hogy hogyan tartották régen a lakodalmakat. Egy igazi lakodalmat játszottunk el, bevontuk előadásunkba a cigányzenét is, zenészek muzsikáltak nekünk, pontosan úgy, ahogy ez régen szokás volt.
Legelőször a lakodalom napján a kisbíró közhírré tette, kidobolta, hogy milyen hírek vannak a faluban. Kihirdette, hogy aznap lakodalom lesz a faluban, és kik ígérnek egymásnak örök hűséget, kik házasodnak össze, mikor lesz az esküvő. Izgalommal várta a falu népe, hogy láthassa a menyasszonyt. Abban az időben menyasszonyi pogácsát sütöttek, azzal kínálták a bámészkodókat, és hozzá pedig bort ajánlottak.
Nagyon régen, amikor összegyűltünk a lakodalmas háznál a délelőtt folyamán, abban az időben nem nagyon volt szeszes ital a háznál. Tejeskávéval, kaláccsal kínálták a vendégeket. Aztán szólt a muzsika, mindenki táncolt, mulatott. Ebédidőben tengerikásával töltött káposztát fogyasztottunk és ebéd után ittunk egy kis bort. Közben megérkezett a vőlegény a vőféllyel, a keresztszülőkkel, meg a rokonaival és megkezdődött a menyasszony kikérése, ami általában a vőfély dolga volt. Erre a kérésre a menyasszony helyett mindig más jelentkezett, mondjuk egy öregasszony jött ki, hogy őt elfogadja-e menyasszonynak, vagy egy tréfás kedvű bácsi, aki nőnek öltözött be, és megpróbálta átverni a vőlegényt, hogy ott más menyasszony márpedig nincs. A vőfély udvariasan elutasította az ajánlkozó menyasszonyokat, mert nem feleltek meg a valóságnak, a vőlegénynek csak az igazi menyasszonyra van szüksége. Ezután a násznép szépen sorba állt, és elindult a lakodalmas menet a községházára, hogy az ifjú pár megesküdjön. A menet muzsikaszóval, énekelve vonult, jellemző volt a "Lakodalom van a mi utcánkban...." kezdetű dal.
Amikor a községházán véget ért az esküvő, a templomba indultunk, hogy a pap is megeskesse a menyasszonyt és a vőlegény, és Isten áldását kérje a frigyre. A templomból a menyasszonyos házhoz mentünk, a vőlegénnyel és a rokonokkal együtt. A kapuban a menyasszony szülei várták a vendégsereget. Ők otthon maradtak, és nem akartak bennünket beengedni. Cukorral meg burizzsal szórtak meg bennünket, kérve Isten áldását, és a házi áldást a menyasszonyra és a vőlegényre. Végre bemehettünk a menyasszonyos házba, ahol cigányzene szólt, mindenki táncolt, dalolt. Ilyenkor leggyakrabban a "Piros kancsó, piros bor" kezdetű dalt énekeltük. Mulatozás közben kaláccsal, pogácsával, borral kínáltak bennünket.
Estére a násznép átment a vőlegény házához, mert a vacsorára ott került sor. A menü húsleves, főtt hús és tengerikásával töltött káposzta volt. Mindenki megvacsorázott, ittunk egy kis bort, utána újra szólt a zene, mulattunk, daloltunk.
Régen a menyasszonytáncba nem pénzt adtunk, mert nem voltunk gazdagok, hanem 1-2 poharat, 1-2 findzsát, kis gyúróteknőt, fazekat, lábast, pár kanalat, villát, hogy tudjon a menyecske főzni. Aki egy kicsit jómódú volt, az már pénzt is adott. Előfordult, hogy a cigányzenészeknek is pénzt húztak a vonóba, hogy muzsikáljanak. Amikor mindenki eljárta a menyasszonytáncot, a kapott pénzt összefogta a ruhájában, a vőlegény ölbe kapta és elszaladt vele. A menyasszonytánc után még egy kicsit mulattunk, táncoltunk, énekeltük, hogy "Este viszik a menyasszony ágyát", "Vége van már a lakodalomnak". Ezzel véget ért a lakodalom a faluban. A lakodalomból hazatérő vendégeket cigánymuzsikával kísérték ki a zenészek. A legvégén azt húzták el, hogy "Vak Vari, vak Vari mindent lát, szemüvegen át..."
Itt a vége, fuss el véle. Aki nem hiszi, járjon utána!
Győri Ferencné
Ny. E. elnöke
Encsencs, 2007. november
